Arra jutottam...

köz+gondolkodás

Egyszerű gondolatok a netadó kapcsán

2014. november 06. 09:47 - csonka balázs

Az Internet-adó bejelentése és a kialakult tiltakozások során számtalan kormánypárti, és még több ellenzéki véleményt olvashattunk. Én magam is föl voltam/vagyok háborodva, azonban az én (ellenzéki) fölháborodásom elsődleges oka az, hogy alapvető társadalmi-politikai kérdésekben képtelennek mutatkozunk egyszerű és józan kérdéseket föltenni, ennek következtében pedig tétlenül nézzük a válaszok elmaradását.

A tiltakozók a közreadott anyagok szerint az új adó bevezetése és annak mértéke miatt tiltakoztak (nagyrészt és sommásan).

Egy legitim helyzetben lévő kormányzatnak azonban természetesen joga van új adókat bevezetni és azok mértékét bekalibrálni. Ennek van (lenne) egy elvárható elintézési eljárása.

Én három olyan problémát találtam ebben az ügyben, ami sokkal fontosabb, mint az új adó ténye vagy mértéke. Ezek a problémák iránymutatók a kormány (ill. Orbán Viktor személyes) hozzáállása, illetve a ránk váró jövő tekintetében. (Nyilván van több gond is, én ezt a hármat találtam a legfontosabbnak.)

1. Orbán Viktor képviselő. A tisztességes képviselőségnek az a lényege, hogy egy adott személy vagy szervezet politikai állásfoglalást tesz, ebből levezethető ígéretekkel áll elő, majd megméreti magát a választásokon. Amennyiben ez alapján lehetőséget kap a hatalomgyakorlásra, úgy a korábban tett ígéreteit igyekszik végrehajtani. Netadóról nem volt szó. Semmilyen új adóról nem volt szó. Éppen ellenkezőleg!

A mostani ügy jó lehetőség lenne annak az egyszerű igazságnak a kommunikálására, hogy lehetetlen társadalmi, közjogi helyzetet teremt, ennek következtében pedig elfogadhatatlan az a tény, ha valaki nem alkot programot a választások előtt, ill. ha alkot is, nem annak megfelelően vagy ahhoz közelítően kormányoz. (És itt nemcsak arról van szó egyszerűen, hogy a hatalomgyakorló hazudik-e vagy sem, hanem arról, hogy a társadalom nem működik jól a jelenlegi gyakorlatban, és a jelenlévő társadalmi problémák nagy része pont erre vezethető vissza.)

Ha nem vesszük észre a hibát, ugyan hogyan is tudnánk kijavítani?

Nyilvánvalóan fontosabb és súlyosabb általános politikai kérdés ez, mint a netadó. Miért nem az ellen tiltakozik hát a tömeg most? Miért nem szerveződik emiatt tüntetés?

2. Minden ma létező jogrendszer gazdasági vagy polgári alapja az arányosság (megengedőbben fogalmazva a nagyjábóli arányosság). Ha vásárolok valamit, akkor nagyjából tudom, mit szeretnék vásárolni. Ha adózok fogyasztás vagy jövedelemben részesülés után, akkor nagyjából tudom, hogy mi után, miért és mennyit adózok. Van valamennyi (elvi) mozgásterem, hogy a vásárlandó terméket vagy a jövedelmet, amivel a meghatározott mennyiségű adózás jár együtt, elfogadjam-e vagy ne. Részt vegyek-e az adózásban, és milyen mértékig.

A netadó esetében ez a legalapvetőbb igazságossági elv sérül. A net használata során ugyanis laikusként jellemzően nem lehet előre tudni azt, hogy egy adott letöltés mekkora adatforgalommal jár, mekkora információmennyiséget áramoltat egy-egy kattintás (segédprogramok, levélmellékletek, reklámok, felugró felületek, kutyafüle).

Ebből következően előre nem kalkulálható az ezzel járó adó mértéke sem, és a jelentős mennyiségű akaratlan letöltés után meg kell fizetni azt az adót is, ami nem szándékolt és igénybe sem vett szolgáltatás alapján fizetendő.

(Értem én, hogy a fogyasztás során is gyakori, hogy nem tudom, hogy miért mennyit fogok fizetni, de egyrészt ez attól még helytelen, az az alapelvekkel ellentétes, másrészt az adó esetében a fizetés közjogi kötelezettség, nem szabad elhatározás.)

Miért nem az ellen tüntetünk tehát, hogy olyan adót akarnak ránk kényszeríteni, ami laikus számára teljességgel kalkulálhatatlan, de szakember számára sem prognosztizálható mértékű? Nem kevesebbet állítok, mint azt, hogy ilyen alapon (pontosabban: ilyen elvi alapok nélkül) a jövőben instabillá válhat a teljes adórendszer, és a társadalom pénzügyi alapjai rendülhetnek meg. Emiatt (is) kell/kellene tüntetni!

3. Pénteken Orbán Viktor a netadó javaslatát visszavonta. A politikai elemzők szerint ezzel a lépéssel még népszerűség-növekedést is elérhet.

Mind az ellenzéki, mind a kormánypárti politikusok, elemzők és újságírók akként kommunikálják a helyzetet, mintha a kormány normális lépéséről lenne szó.

Az én olvasatomban a lényeg nem ez. A lényeg nem is a lépés tartalmában rejlik. A lényeg ugyanis az, hogy (a mindenki által megerősített hírek szerint) Orbán Viktor maga találta ki ezt az adót, és ő maga volt az, aki ezt visszavonta egy reggeli rádióműsorban úgy, hogy ezekről a lépéseiről előre még a közvetlen munkatársait sem tájékoztatta.

Jogi norma alkotásához hosszas (a norma jellegéből következő) előzetes hatásvizsgálat, társadalmi vita és elemzés szükséges, és a demokráciából következően többszemélyes döntés eredménye.

Tüntetni az ellen kellene, hogy ma Magyarországot olyan ember vezeti, aki megengedheti és meg is engedi magának azt, hogy az ország egészét érintő bizonyos döntéseiről a legközvetlenebb munkatársai is egy reggeli interjúból értesüljenek. Mindegy, mi a döntés. Lehet akár hasznos is. Nem szabad ezt a döntést egy demokratikusan meghozott normális állami döntésként fogadni! Ha ezt tesszük, akkor jogalapot biztosítunk minden jövőbeli döntéshez, azért kell tiltakozni.

...

Az írástudók felelőssége a gondolkodás, az újságírók felelőssége a kérdezés. Ezek elmaradása esetén közös felelősségünk lesz a következmények viselése.

Nem tudok a három fenti kérdésben arra a válaszra jutni, hogy lenne rájuk pozitív (azaz a társadalom egészének igazságossága szempontjából hasznos) válasz. Ebből következően tiltakoznom kell.

Tiltakozom.

komment
süti beállítások módosítása