Arra jutottam...

köz+gondolkodás

Ahogy az informatika megeszi a polgári pereket

2016. június 30. 15:52 - csonka balázs

A digitális pervitel bevezetése

Július elsejétől új időszámítás kezdődik a bíróságokon. A jogi képviselővel (ügyvéddel) rendelkező ügyfelek ezt követően írásbeli anyagot kizárólag digitális úton, internetes kapcsolattal juttathatnak el a bírósághoz – papír alapú levelezéssel, személyes iratbeadással nem.

A rendszer kidolgozói jópofáskodva csak „e-per”-nek nevezték el azt. (Valószínűleg az a fickó találta ki a nevet, aki a mozifilmek címét szokta magyarra fordítani. Gagyi mami.)

A rendszer azonban alapelveiben téves, a technikai struktúrájában pedig szinte használhatatlan.

A sajtó erről sajnos semmit sem ír, az átlag állampolgár pedig aligha fog ebből bármit is észrevenni (egyelőre), de tudnunk kell, hogy ami veszélyben lesz holnaptól, az nem kevesebb, mint a jogállam egyik legfontosabb pillére, a polgári bírósághoz való hozzáférés.

Miért?

A rendszert természetesen úgy dolgozták ki az informatikusok, hogy sem a bírósági ügykezelőket, sem az ügyvédeket, sem a bírókat nem kérdezték meg. (Ez ugyebár a NER lényege.)

Jelenleg nincs olyan sürgető jogi, műszaki vagy adminisztrációs ok, ami szükségessé tenné az e-per bevezetését. A bíróságok adminisztratív leterheltségét az e-per jelenleg bevezetendő formája egyáltalán nem tudja csökkenteni, sőt, az egyszerűbb ügyekben – amelyek a bírósági ügykezelés nagyobb részét képezik – éppen a perek elnehezülése várható. A jelen állapotában a rendszer fölösleges is és nem képez az eddigieknél hatékonyabb alternatívát.

A perek közvetlensége és kontradiktórius jellege miatt a tárgyalások lefolytatása nem lehetséges a képviselői nyilatkozatok, vizsgálandó okiratok és egyéb bizonyítási eszközök azonnali személyes jelenléte és közvetlen érzékszervi vizsgálata nélkül. Ezt az alkotmányos alapelvet az e-per gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja, műszakilag nem támogatja. Az e-per jelenlegi változata szerint az elektronikus iratokat minden lépésnél másolatként kinyomtatva kellene a perben újra papír-alapon vizsgálható formába hozni. Önmagában csupán ezek lépésenkénti hitelességi vizsgálata olyan adminisztratív többletterhet jelent, ami lényegesen megnehezíti, adott esetben ellehetetlenítheti a per elvszerű gyakorlati lefolytatását.

Egy perben természetes kérdésként adódhat olyan bizonyítási eszköz felhasználása, ami az előírandó szabványokon kívülre kerül. Pl: szaganyag-vizsgálat, DNS-vizsgálat, stb. Eddig sem volt előírás az A4-es papírméret használata, mert egyes iratok megjelenése nem hozható fedésbe e szabvánnyal. A digitális szabványokra ez fokozottan érvényes – gondoljunk csak az egyéb érzékeléssel (hallás, tapintás, de akár szaglás által) megvizsgálandó bizonyítási eszközökre.

Az e-per hardveres és szoftveres műszaki háttere kétségessé teszi a hatékony képviseletet. Az előírt felhasználói felületek durván felhasználó-idegenek. A rendszer kidolgozásában riasztóan feltűnő, hogy bizonyos informatikai elvek mentén készült, mellőzve a jogalkalmazás gyakorlati figyelembevételét. A rendszer informatikailag sem kényelmes, a gyakorló ügyvédi munkához pedig alkalmatlan. (Sajnos ez több más digitálisan kitöltendő, kötelező állami rendszer esetében elmondható, a földhivatali nyomtatványoktól az adóhatósági űrlapokig…)

Az e-per fölösleges informatikai réteget hoz létre az ügyfelek, a jogi képviselők (ügyvédek), a bíróságok és az ellenérdekű felek és képviselőik között. Ezen kapcsolatok során az e-per miatt minden egyes réteg közötti kommunikációt át kell ültetni, a kommunikáló feladó gondolatait logaritmikai jelekké kell lefordítani, amit a fogadó fél digitálisan visszafordít. Ez minden egyes nyilatkozat esetében meg kell, hogy történjen. Egy egyszerű per esetén is ez akár több ezer gondolati elem ide-oda fordítgatását jelenti, ami lehetetlenné teszi a munkát.

A rendelkezésemre álló nyelveken (angol, német, francia) vizsgáltam a nemzetközi gyakorlatot a google kereső által. A tudományos alaposság mélységét messze el nem érő, rövid vizsgálódásom szerint egyetlen európai államban sincs kizárólagos digitális előterjesztéshez kötve a jogi képviselői eljárás. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság például Magyarországról is fogad be kereseteket. Ezen keresetek és egyéb peres iratok előterjesztése továbbra is kizárólag papíralapon, postai úton történik – dacolva a magyar e-peres rendelkezések alapelveivel.

Az e-perrel kapcsolatosan a helyi ügyvédi kamarák lázas oktatásszervezésbe fogtak az utóbbi fél évben. Az előadásokon az a groteszk helyzet alakult ki, hogy az előadók olyan informatikusok volt, akik egy közhatalmi státusszal nem rendelkező magáncég (kft) ügyvezetőjeként-alkalmazottjaként határozták meg azokat a jogi és műszaki megszorításokat, amelyeken belül történő mozgásra rendelte utasítani a gyakorló jogászokat. Az ügyvédek nagy része értetlenül szemlélte, hogy a Kamara ehhez érdemi érdekérvényesítés nélkül asszisztál.

Korlátolt felelősségű társaság végzi a rendszerfejlesztést. Mindhárom szó fontos: korlátolt, felelősségű, társaság. És az új rendszer kizárólagos: csak ezen a csatornán lehet majd kommunikálni! Érdemes lenne itt egy kicsit megtorpanni és gondolkozni.

Az oktatás során az előadó informatikus által előterjesztett műszaki szabványok érthetetlenek, követhetetlenek voltak, a felmerülő gyakorlati jogi kérdésekre (pl: több különböző irat mikénti csatolása, illetékfizetés, stb…) semmilyen érdemi válasz nem érkezett, és feltűnően sokszor hivatkozott maga az előadó is arra, hogy a program bizonyos részei hiányosak, nem működnek vagy nem teszik lehetővé bizonyos jogi aktusokat kifejtését. A legjobb és leggyakoribb válasz az volt: - Majd meglátjuk, hogy működés közben hogyan vizsgázik a rendszer.

A rendszer az informatikának veti alá az eljárásjogot, miközben pont fordítva kellene: az informatikának kellene kiszolgálnia az eljárásjogot.

(Az eset hasonló ahhoz, hogy a regnáló kormánypárt büszkén hirdette, hogy a jelenleg hatályos alaptörvényünket Szájer József egy iPad-en írta meg a repülőútjai során.)

Az internetes kapcsolatokat szoftveres és hardveres hátterét jellemzően amerikai magáncégek fejlesztik, és munkájuk során döntő arányban saját, cégen belüli szabványokra támaszkodnak, eleget téve a műszaki haladás és a marketing szükségleteinek. Például a windows-rendszer frissítési fejlesztése a felhasználók igényeinek figyelembevételével, de azok döntési potenciálján kívül történik. Az előírt és kötelező frissítések elrendelése során a külföldi magáncég nincs (nem is lehet) tekintettel a magyar törvényi szabályozásokra. Ez egyrészt a közhatalmat gyakorló, e cégek rendszerének dinamikus fejlesztő logikájára hagyatkozó Magyar Állam belső működésére hathat a perek szempontjából nem szándékolt, mégis alapvető befolyással, másrészt nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet.

A szoftverek fejlesztése és használata zárt kódú, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak – jelen esetben a kényes adatokat rutinszerűen kezelő ügyvédeknek – semmilyen rálátása nincs (nem is lehet) arra, hogy a program mit tesz a bevitt adatokkal. (Ez mindaddig nem jelentett problémát, amíg a jogi szövegek szerkesztése „off line”, internetes kapcsolódást nem igénylő tevékenység, ami egy egyszerű írógéppel is ellátható.)

A jelenlegi „rendes” pervitel és a digitális e-per hosszú ideig (akár évtizedekig) tartó együttes fenntartása lenne indokolt, ez ellen egyetlen érv sincs. Kizárólag így lehetne követni a kialakuló digitális igényt a perek vitelére. (Miként az e-mail mellett működik a rendes posta, az e-book mellett továbbra is létezik a rendes könyvkiadás, és a hivatalok, cégek esetében sem lehet lemondani a személyes ügyfélfogadásról.) Érthetetlen, hogy az e-per bevezetését miért köti a jogalkotó az eddigi rendszer egyidejű berekesztéséhez. A rendszer alternatívkénti bevezetése azért is lenne ajánlatos, mert a gyakorlat során lehetne a rendszert tesztelni. Így tesztelés nélkül, úgy vezetünk be egy teljesen új rendszert, hogy nincs még lehetőség sem elállásra, visszakozásra.

Sajnos nem viccelek. Holnaptól a magyar bírósági rendszer alapja nem a római jog többé, hanem a jópofán hangzó „eperkapu-gyík”. Tényleg nem viccelek: http://nisz.hu/hu/eperkapu-gyik. Tessék megnézni ezt az oldalt. Valóban erre alapítjuk a jogállam egyik legfontosabb pillérét?

A perben az ügyvédi szellemi munkát (ami adott esetben napokon keresztül tartó szimpla kreatív gondolkodás egy jogeseten) – felváltja az informatika önimádó kígyójával folytatott Laokoón-csoport-szerű harc. Jelenleg az a helyzet, hogy országszerte a bírósági dolgozók és az ügyvédek ezrei drukkolnak annak, hogy a rendszer összeomoljon és beduguljon...

laocoon_and_his_sons.jpg

Kép: a Laokoón-csoport. Forrás: Wikipedia.

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arrajutottam.blog.hu/api/trackback/id/tr298856798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

belekotty 2016.07.01. 07:35:05

Már tavaly ősszel mondta az ügyvédem, hogy ebből káosz lesz. Amit tőle megtudtam, arral fogadtam hogy januárban nem lesz bevezetés. Persze elcsúszott júliusra. Óriási baj lesz ebből.

Muad\\\'Dib 2016.07.01. 08:54:53

Ezt az ügyet ketté kell bontani:
1) Ismerve a nálunk bevezetett állami informatikai rendszerek minőségét, tuti, hogy káosz lesz, mert nyilván ez is egy félkész vacak. Amit jó eséllyel inkompetens, hozzá nem értő emberek rendeltek meg, mutyikkal kiegészítve
2) Az egész írásból süt a magyarok nagy százalékának informatikai analfabetizmusa, és szerencsétlensége. Családi érintettség okán személyes tapasztalataim vannak a magyar bíróságokon megjelenő bírók, ügyvédek, és egyebek informatikai képességeit illetően. Szégyen és gyalázat, hogy ennyi inkompetens barom gyűlt ott össze, aki a 21. században is le van ragadva kb. 1950 tájékán. Nincs akarata a fejlődésre sokuknak (egy újjal gépel a klaviatúrán és még ő van felháborodva, hogy minek ezt egyáltalán csinálni - mindezt így 2016 táján -), sőt, még azokat húzzák vissza, akik neadjisten szeretnének a modern világgal együtt fejlődni.

Conchobar 2016.07.01. 09:47:35

@Muad\\\'Dib: " a magyar bíróságokon megjelenő bírók, ügyvédek, és egyebek informatikai képességeit illetően" - Hentest is hidegen hagyja, hogy hogyan készül a hentesbárd, a sufniban sem berheli a bárdot. Az egy másik szakma dolga, hogy olyan hentesbárdot készítsen, ami kezére fog állni a hentesnek. Szükségtelen, hogy az orvos, bíró vagy ügyvéd értsen az informatikához, Windows-hoz, Linux-hoz, filmvágáshoz, a Word-program belső világához (erre van az informatikus rendszeresítve). Az a nagy inkább, hogy a programok készítői képtelenek olyan célprogramot megírni, ami a felhasználó 'kezére áll'

csonka balázs 2016.07.01. 10:00:02

@Muad\\\'Dib:
1. Egy jogi szakembernek NEM kell az informatikához értenie. Nem azért végez 5+4 évig tanulmányokat, hogy informatikai kérdéseket oldjon meg. Ön hogyan választ ügyvédet? Informatikai vagy jogi felkészültség alapján? És orvost?
2. Vannak kérdések, amiket NEM kell számítógéppel megoldani, sem a 21., de még a 22. században sem. A hozzászólásból süt a jogi analfabetizmus és szerencsétlenség. Egy egyszerű megítélésű ügyhöz - és ezekből van a legtöbb a bíróságokon - higgye el, a tárgyalás, a személyes véleményütköztetés és az érvelés a megoldás, miközben megvizsgáljuk az iratokat (korábbi okiratokat, levelezéseket, stb). Ne az informatika legyen a lényeg.
3. Tessék megtekinteni a jól működő számítógépes rendszereket. (Legyen mondjuk a facebook vagy az e-bay.) Egyszerű, felhasználóbarát és működik. Érthetetlen, miért nem lehet ezt célként kitűzni egy bírósági portálnál. Miért onnan kezdjük, hogy jó bonyolult legyen?... Szerintem pont az informatikusok impotenciáját bizonyítja, ha nem tudnak egy egyszerű rendszert létrehozni, ami működik. Te vagy a gépért, vagy a gép legyen érted?
4. Nem informatikai analfabetizmus: miért nem lehet a két rendszert (papír-alap és bit-alap) egyszerre fenntartani mindaddig, amíg már elenyésző lesz a papír-alapú rendszer használata? Igen, minden olyan pernél, ahol az ügy jellege vagy terjedelme miatt célszerű a digitális kapcsolattartás, ott lehessen használni, de ahol célszerűtlen, ott ne legyen kötelező.
5. Szerintem az is ember, akinek nincs gépe. Márpedig a jog megillet mindenkit. Akinek nincs gépe, nem fizet bankkártyával és nem olvas e-book-ot, az nem legyen a társadalom tagja? Értem én, hogy a facebook ne illessen meg mindenkit, csak a Homo Digitaliensist, de a jog hadd terjedjen ki a sima egyszerű Sapiensre is.
6. Érthetetlen, hogy kidolgozó informatikusok miért nem vették föl a kapcsolatot a bírókkal, ügyvédekkel. Szerintem pont az az 1950, hogy nem kérdezzük meg őket, és az lett volna a 21. század, ha kiszolgáljuk az eljárásjog tényleges igényeit.
7. (Nem túl fontos, de a szerző már a nyolcvanas évek közepén Sinclair ZX Spectrum gépen programozott.) :-)

KDNP a selejtek gyűjtőhelye 2016.07.01. 10:00:27

Mi a meglepő abban, hogy a mindenhez, legfőképpen a számítástechnikához sík hülye informatikusok egy használhatatlan rendszert alkottak?

É2I 2016.07.01. 10:03:21

Hogy miért is? Azért, mert dilettáns, hülye, mutyizós politikusok találták ki. És tűzön-vízen keresztülvisznek az ilyenek bármit. Ne hogy már beleszóljon akárki is.

Alapvetően az elgondolás helyes. De nem így! Az említett párhuzamosság lehetőségének alapnak kellene lenni.

A bíróságokra/ügyvédekre/úgy általánosan mindenkire ráférne az elektronikus szemlélet. De a tanulást nem a mély-vízbe való dobással kell kezdeni! Főleg nem olyan medencében amelyben ki tudja mi van a víz alatt.

Ugyanakkor szépen jellemzi a bírósági-, ügyvédi kamara/ák impotensségét, hogy nem voltak képesek - akár jogi eszközökkel- fellépni egy ilyen fű alatt bevezetett döntés ellen!

Informatikai szempontból eleve bukta éles környezetben kizárólagosan és nem párhuzamosan _tesztelni_ bármit is. De náluk persze lehet, mert csak. (Már az informatikát is bekebelezte a marketing és nem a hozzáértésről szól régóta. Csak lózungok. Igaz az egész világ ezt kajálja, nem csak mi. )

Emlékeztek még az internet-adó elleni felháborodásra? Valami ilyet kellett volna itt is beindítani! Persze, ha ennek az élére is gyorsan ültetne a kormány egy Tompika kaliberű biztost - biztos lenne a zűrzavar. De mit is várnánk a totál inkompetens politikusoktól? Szakértelem? Minek?

KDNP a selejtek gyűjtőhelye 2016.07.01. 10:05:08

@csonka balázs:

"7. (Nem túl fontos, de a szerző már a nyolcvanas évek közepén Sinclair ZX Spectrum gépen programozott.) :-) "

Ez csak arra volt jó, hogy nem vagy más, mint egy informatikus. Köze nincs a témának ahhoz, hogy pl. egy T-Modellt hasonlítasz egy önvezető autóhoz. Imádtam a Spektrumot, de az ULA csak elkényelmesített, az a szint messze nem a valódi programozást jelenti.

Muad\\\'Dib 2016.07.01. 10:08:04

@csonka balázs:
A válaszok nagy része irreleváns, és nem arra válaszol, amit írtam. Igen, el lett cseszve ez az egész szokás szerint. Egyeztetni kellett volna, és meghagyni párhuzamosan a két rendszert, hogy lehessen javítani az esetleges hibákat. Viszont nem, nincs olyan - illetve van, például nálunk -, hogy egy értelmiségi ember mereven ellenálljon az informatikának. Aki ma a világon értelmiségi státuszra vágyik, az igenis legalább érintőlegesen legyen képben a számítógép használatát illetően. Ez nálunk szerencsésebb országokban alap. Akár 60-70 éves emberek is elsajátítják ezeket a dolgokat, mert nem beszűkült látókörűek, hanem olyanok, akik követik a világ dolgait. Igenis nagyon gáz, hogy pl. egy bíró képtelen megírni egy ítéletet, mert hülye hozzá, hogy legalább minimálisan megtanuljon használni egy számítógépet. Mondjuk ez független a jelenlegi informatikai fejlesztéstől.

É2I 2016.07.01. 10:18:36

@csonka balázs: Teljesen egyetértek! A 6. pontban van a lényeg: Az informatikai szaktudást csak az tudja adott problémára levetíteni, aki a kérdéskörben jártas. Ha nem az, akkor sem legyint, hanem felveszi a kapcsolatot a terület szakembereivel.
Ezért is politika szagú az egész, mert ez (is) politikai döntés és nem szakmai. Jelen esetben az informatika eszköz, de sajnos megint a farok csóválta.
Sajnálatos, hogy az informatikusok ebbe az irányba deformálódtak el és nem ismerik fel, hogy amihez nem értenek oda szakember kell. Nekik pedig "csak" lefordítani kell az informatika nyelvére a feladatot.

Conchobar 2016.07.01. 11:03:24

@KDNP a selejtek gyűjtőhelye: "az a szint messze nem a valódi programozást jelenti." - A szerző azt írta, hogy avval kezdte (és nem azt, hogy kizárólag csak azt használta).

reseller 2016.07.01. 11:22:20

@Conchobar: Informatikusként ( több jogász/ügyvéd baráttal) részben egyetértek a hozzászólással.
Valóban egy informatikai rendszert használónak nem kell ismernie a rendszert mélyebben,
de az azért manapság elvárható (képzéssel) hogy egy felhasználó alapszintű informatikai ismeretekkel rendelkezzen. Ebbe beleértem, a Word, Excell .. stb programok biztonságos kezelését is. Ezért is jelent meg a kormányzati feladatok között az "informatikai analfabetizmus" megszüntetése. Természetes, hogy ez megvalósuljon a fogadó oldalnak hajlandóságot kell mutatni az információ befogadására.
Az írásban jelzett "informatikai réteg"-ben történő fordítgatás problémája erős csúsztatás, az a folyamat amíg a billentyűzeten begépelt szöveg megjelenik a számítógép képernyőjén (dokumentumban) mikro szekundumos idő, Illetve az elektronikusan továbbított üzenet képernyő képpé történő visszaállítása a fogadó oldalon is hasonló nagyságrendű időt vesz igénybe. Persze a
a szöveg olvasható megjelenítése a képernyőn,nagymértékben függ a felhasználó számítógépének sebességétől, illetve a dokumentum méretétől is, de ez sem egy nagy idő. A dokumentumok megváltoztatás elleni védelme nagyon egyszerűen (digitális aláírás, időpecsét) megoldható.
Sajnos a rendszert nem ismerem, így arról véleményt nem tudok mondani.
És igen 2016-ban elvárható, hogy a bírók, ügyvédek, ügyészek stb munkáját egy-egy jól kidolgozott informatikai rendszerrel ( a józan ész figyelembevételével, a felhasználók bevonásával, a tervezésnél, kialakításnál) támogassa az informatikai szakma.
Természetesen a erre fogadónak is kell lenni, illetve a jogszabályoknak is támogatniuk kell ezen rendszerek használhatóságát. .

Conchobar 2016.07.01. 11:26:13

@Muad\\\'Dib: "Aki ma a világon értelmiségi státuszra vágyik, az igenis legalább érintőlegesen legyen képben a számítógép használatát illetően. Ez nálunk szerencsésebb országokban alap." - Van egy technikai vívmány, a televízió. Ezen a szerkezeten van 4-5 gomb (a távirányítóján jóval több), de senkinek eszébe nem jut azon, hogy ezen eszköz használatának ismeretét felhánytorgassa, vagy azt, hogy üdvös lenne, ha ennek a szerkezetnek a működését, kapcsolási rajzait jóval szélesebb kör ismerje. Ellenben a számítógép esetében felmerülnek ilyen dolgok. Igazából ott se tudnának felmerülni ilyen dolgok, ha a szoftverek gyártói nem változtatgatnák orrba-szájba (leginkább külsőleg) a programjaikat, hogy évente üzleti megfontolásból előrukkoljanak programjaik (látszólag) új és újabb változatával. A televízió működtetését befolyásoló gombok le tudtak tisztulni, a számítógép és programjainak használatát szabályozó gombok viszont nem nagyon tudnak megállni és letisztulni. Arra meg kár szót vesztegetni, ha a szoftver gyártója nem üzleti megfontolásból, hanem hozzá nem értés folytán gyárt hibásan működő, áttekinthetetlen és kusza kezelőfelületű programot, amelynek használatához elengedhetetlen a gyakorlat és bizonyos ismeretek megszerzése (amely ismeretekre normális működésű program esetében nem is lenne szükség)

Muad\\\'Dib 2016.07.01. 11:44:14

@Conchobar:
Nem merül fel. A
z merül fel, hogy felhasználói szintem komfortosan használni tudja. Az, hogy ez a felhasználói szint bővül tény, de ilyen a világ.

Conchobar 2016.07.01. 12:06:33

@Muad\\\'Dib: "z merül fel, hogy felhasználói szintem komfortosan használni tudja" - Hanyagolni kéne ezt a komfortosság dolgot. Helyette inkább azt a szót kéne ízlelgetni, hogy hatékonyság

Muad\\\'Dib 2016.07.01. 12:09:14

@Conchobar:
Akkor tudsz valamit hatékonyan használni, ha megtanulod. Lifelong learning.

Conchobar 2016.07.01. 12:14:16

@Muad\\\'Dib: "Az, hogy ez a felhasználói szint bővül tény, de ilyen a világ" - Miféle szint? Miféle világ? Nem tudom mire gondolsz. Mindenesetre tanulságos lenne összehasonlítani pl. a Word 2000-et és a Word 2016-ot, illetve a köztes a verziókat, hogy mit változtattak rajta és mennyire volt indokolt az a változtatás

Muad\\\'Dib 2016.07.01. 12:17:48

@Conchobar:
Ki szerint? Szerinted, vagy szerintem? De még, ha el is fogadjuk, hogy voltak vacak változtatások is, akkor is szükséges ma, hogy használd a számítógépet a legtöbb értelmiségi munkakörben. Aki ezt nem képes feldolgozni menjen kubikosnak. De ez már off, mert nem tartozik a poszt témájához.

Conchobar 2016.07.01. 12:19:32

@Muad\\\'Dib: "Akkor tudsz valamit hatékonyan használni, ha megtanulod" - Perszetóbiás. Megtanulsz lúdtollal írni, tudod majd hatékonyan használni? (megtanulod a hibásan működő, áttekinthetetlen és kusza kezelőfelületű program használatát. De hiába tanulod meg, mert az ilyen programot ab ovo nem lehet hatékonyan használni)

Conchobar 2016.07.01. 12:31:16

@Muad\\\'Dib: "Aki ezt nem képes feldolgozni menjen kubikosnak" - Mozgó vonatra felnőtt ember nem hajlandó felszállni. Ha esetleg nem értenéd: a '90-es évek közepén ajánlottam egy kollégámnak, hogy vegyen magának gépet, és ő azt válaszolta, hogy még nem akar, mindig változik, majd akkor vesz, amikorra véglegesedik a számítógép. Mikor majd letisztul a dolog

Muad\\\'Dib 2016.07.01. 12:31:27

@Conchobar:
Az olyat valóban nem. Melyik az olyan?

HgGina 2016.07.01. 12:51:42

Ez egy abszolút idiotizmus. Épp két napja kiderült egy bírósági ügyben, hogy bíróságok, törvényszék, ítélőtábla és hasonló gittegyletek még egy E-mailes PDF-mellékletet sem képesek érkeztetni, hanem KIZÁRÓLAG FAX-on érkezett dokumentumot. Fax.... én az IT-dinoszaurusz se használok faxot vagy 15 éve. Megkérdeztem a nagyon segítőkész, ám nem annyira felkészült ügyfélszolgálatost, hogy legyen kedves adjon ötletet, hogyan küldjem be faxon mondjuk a közjegyző által összefűzött, hitelesített 15- oldalas doksit. Aztán persze megtaláltuk a megoldást. Vegyek egy A/3-as könyvszkennert, azzal olvassam be az oldalakat, majd nyomtassam ki A/4-ben minden oldalt, az A/3-as mellékletet természetesen átfedéssel két részletben, majd ezeket tegyem a faxba, és az már jó.
Kösz. Alig párszázezer forintomba kerül majd 15 oldal elfaxolása.
De még ha az elektronikus benyújtásnál PDF-ben lehet csatolni, persze akkor is kell a szkenner. Nem beszélve arról, hogy hiába van ügyfélkapus regisztrációm, ehhez egy másik ügyfélkapus regisztráció kell, más jelszóval meg a ... se tudja mivel.

Ez a rendszerfejlesztő brigád az idióta államigazgatási főnökeikkel egyetemben inkább elmehetne az Antarktiszra befagyasztani magát félmillió évre, mint XXI. századi humanosaurus.

@csonka balázs:
3, pont: "Érthetetlen, miért nem lehet ezt célként kitűzni egy bírósági portálnál. Miért onnan kezdjük, hogy jó bonyolult legyen?.."
A válasz egyszerű, mert akkor kiderülne a magyar bíróságok 90 %-ának korruptsága, a függősége (nem a függetlensége), az elfogultsága és totális dilettantizmusa. Tisztelet annak a 10 % kivételnek. Amelyik meg cserébe 10 perc alatt letárgyalható piti ügyekkel is 2-3 (jobb esetben csak 2-3) évig tökörészik.

Igazságszolgáltatás, jogszolgáltatás? Ilyen ma Magyarországon nincs.

Muad\\\'Dib 2016.07.01. 12:59:09

@HgGina:
"...a magyar bíróságok 90 %-ának korruptsága, a függősége (nem a függetlensége), az elfogultsága és totális dilettantizmusa..."
Marhaságokat beszélsz.

belekotty 2016.07.01. 17:27:10

@Muad\\\'Dib: "akkor is szükséges ma, hogy használd a számítógépet a legtöbb értelmiségi munkakörben. Aki ezt nem képes feldolgozni menjen kubikosnak. "
Látom nem érted. Nem azzal van a baj hogy az ügyvédek nem tudják használni, hanem a megbízhatósággal lesz gond.
Egy dokumentumot időbélyeggel, elektronikus aláírással el kell látni. És ha az éppen nem működik? Erre simán tudok példát az államigazgatásból.
Tudod te mi lesz abból?

belekotty 2016.07.01. 17:28:32

@reseller: "A dokumentumok megváltoztatás elleni védelme nagyon egyszerűen (digitális aláírás, időpecsét) megoldható."
Hahahaha... na erről tudnék mesélni! :-))