Arra jutottam...

köz+gondolkodás

Választójog és általános iskolai végzettség

2017. augusztus 12. 00:37 - csonka balázs

A Jobbik azt javasolta, hogy a választójogot általános iskolai végzettséghez kellene kötni. Munkahipotézisként vegyük ezt a javaslatot egy pillanatra komolyan, és tegyük föl az adódó kérdéseinket.

1. Képzeljünk el egy analfabéta embert. Becsületes az illető. Utcaseprőként, takarítóként vagy egy piaci zöldséges kisegítőjeként dolgozik. Lomizik, gombászik.  Vajon etikus-e ettől az embertől jogot elvenni, ahelyett, hogy adnánk neki lehetőséget, például ingyenes (esti) oktatás formájában? Arra nem jut? Ha nem jut, akkor emiatt nem inkább szégyenkezni kellene ahelyett, hogy jól elvesszük a választójogát? Bátor dolog ez? Etikus dolog ez? Bölcs dolog ez? Hogy jutottunk idáig, hogy erre nem jut?

2. A magyar állam nem vezet arról nyilvántartást, hogy ki mit végzett. Így a választásokra vinni kellene az általános iskolai bizonyítványt? És a választási bizottság tagjai lapozgatják majd, hogy tényleg végzett-e az illető? Fölülbírálja, megméri a szavazópolgárt?

3. Vagy pedig hozzájárulunk, hogy mindannyiunk pontos végzettségéről adatbázist vezessen az állam?

4. A külföldön megszerzett idegen nyelvű bizonyítványt le kell fordítani hivatalos iratként, vagy a választási bizottság dönti el, hogy az illető irat egyáltalán iskolai bizonyítványnak minősül-e?

5. Hogyan lehet föloldani azt a feszültséget, ami két olyan ember között alakul ki, akik közül az egyik hét magyar osztályt végzett magyarul, a másik (mondjuk) kilenc osztályt, de azt románul, szlovákul vagy szerbül? Melyikük szavazhat? És melyikük nem? És össztársadalmilag miért hasznosabb, helyesebb az egyik, mint a másik?

6. Mit kezdünk azzal a helyzettel, hogy ha az általános iskolai végzettséghez kötődik a választás jog – akkor logikusan bizonyos politikai erők célja a minél alacsonyabb iskolai végzettség elérése lesz?

7. Tulajdonképpen mi a baj az analfabétákkal vagy a funkcionális analfabétákkal? Az, hogy nem lehet rájuk hatni, mert nem tudnak olvasni, vagy az, hogy nagyonis lehet rájuk hatni, mert nem tudnak olvasni? És azokkal, akik ezt nagyonis ki szeretnék használni, azokról hogy-hogy nincs szó? A csalárd ráhatással miért nem foglalkozik a javaslat?

8. És akinek elveszett a bizonyítványa? Az mit tegyen? Önnek megvan?

9. Megy a körzeti orvos szavazni. – Doki, hol az általános iskolai bizonyítványa? – Anyámnál van Csólyospáloson a padláson. – Akkor nem szavazhat, doki. Viszlát. Így?

10. Mozgóurna a kórházban. Jajbocsánat, otthon felejtettem a bizonyítványomat, amikor bejöttem a kemóra!

11. Szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre lehet. Azokkal nincs semmi baj, csak azokkal, aki szavaz rájuk? Vagy ha a jelöltekkel baj van, hogyan szerepelhetnek a szavazólapon?

.        .        .

És ha így feltettük a kérdéseket, próbáljunk meg rájuk bölcs válaszokat adni!

gomba_1_1.JPG

 

217 komment
süti beállítások módosítása