Arra jutottam...

köz+gondolkodás

Tényleg, mi a baj Orbán rendszerével?

2019. január 14. 22:27 - csonka balázs

A jelen dolgozat munkahipotéziseként fogadjuk el azt a fikciót, ami a kormánypártiak részéről valóságként jelenik meg, miszerint Orbán rendszere hatékonyan működik. Minden szükséges területet lefed, és kézben tart, határozott, progresszív irányt mutat, a döntések pedig valóban a közjót, és csakis a közjót szolgálják.

Van-e baj ezzel a rendszerrel, és ha igen, hogyan lehet ezt megragadni, érzékelhetővé tenni?

Orbán imponáló elhivatottsággal és kitartással építette fel a közjogi rendszerét. A rendszer – habár elvileg fékekkel és ellensúlyokkal is rendelkezik – teljes mértékben Orbán személyes irányítása alatt áll. Alrendszerei egymástól hatalomtechnikailag függetlenek, mellérendeltek, de Orbánnal alá-fölérendeltséggel jellemezhetők. Az alrendszerek egymással rivalizálhatnak, de csakis úgy, hogy az fölülről progresszív és innovatív versengésnek hasson, semmiképp ne kiszorítósdinak. Ezt az alábbi ábra szemlélteti:

orban.jpg

Eddig rendben is vagyunk.

A rendszer legnagyobb hibája az, hogy végtelen nagy súlyt fektet Orbán Viktor személyére, karizmájára.

Tegyünk fel két fikciót!

Fikció nr 1.

Orbán Viktor személyét emeljük ki ebből a rendszerből! Ez bekövetkezhet baleset, betegség, lerokkanás, puccs, egyéb különféle okok miatt. (Félreértés ne essék, nem kívánok ilyesmit.) Ahogy megyünk előre az időben, egyre közelebb kerülünk ahhoz a naphoz, amikor ez bekövetkezik.

Tessék elképzelni, hogy Orbán személyét kicseréljük, mondjuk valamelyik közeli munkatársára. Semjén? Rogán? Lázár? Szájer? Kövér? Navracsics? Gulyás? Tiborc? Egyéb jelentkező?

Nyilvánvaló, hogy nekik (és másoknak) nincsenek meg azok a személyes tulajdonságai és kapcsolatai, amik biztosíthatnák a rendszer zavartalan működését. Ezek az emberek egymást csinálnák ki, igen hamar. A rendszer pedig a jellege folytán alkalmatlan arra, hogy utódot nevelhessen ki.

A kérdés nem az, hogy bekövetkezik-e Orbán személyének kiesése, hanem az, hogy mikor és milyen körülmények között történik ez meg. A főember nélkül nemhogy széthullhat a rendszer, hanem szükségszerűen szét fog hullani. És akkor kezdhetünk majd megint mindent újra elölről.

Lesz-e az akkori Fidesznek – az ellenzékkel együtt – akkora ereje, támogatottsága, és bölcsessége, hogy ez káoszba süllyedés nélkül megúszható legyen? Aligha…

Fikció nr 2

Képzeljünk el egy olyan választási helyzetet, amely során valamely ellenzéki személy ülhet be Orbán jelenlegi pozíciójába.

Nyilvánvaló, hogy sima többség esetén nem fogja tudni működtetni a rendszert, mert az alrendszerek minden együttműködést meg fognak tagadni. Bedugulás, patthelyzet, káosz és anarchia várható. (A rendszer tehát nem jó.)

A kétharmados többség már izgalmasabb, mert akkor minden személy azonnal lecserélhető, és ilyen esetben elvileg maga a rendszer működőképes is maradhat az új személyekkel.

Aki szerint a rendszer most jó, vajon helyeselni fogja ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket egy új (ellenzéki) vezető kezében látni, mint amelyek most Orbán rendelkezésére állnak? (Mondjuk Gyurcsányéban?)

Most pedig válaszoljunk arra a kérdésre, hogy vajon jó-e a rendszer!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://arrajutottam.blog.hu/api/trackback/id/tr10014562906