Arra jutottam...

köz+gondolkodás

Vasárnapi munkavégzés

2016. április 11. 15:59 - csonka balázs

avagy a pótcselekvés-politika állatorvosi lova

Vannak olyan jóléti országok, ahol lehet vasárnap vásárolni, és vannak olyanok, ahol nem. Szögezzük le: az ember boldogulásához önmagában vajmi köze nincs annak, hogy vasárnap lehet-e vásárolni, avagy nem.

E kérdésben a (normál emberi) álláspont nem vezethető le politikai irányultságból. Elég nagy baj, hogy vannak, akik aszerint állnak az ügy mellé vagy vele szemben, hogy rokonszenveznek-e Orbánnal, vagy sem.

Annak már több köze lenne a tisztességes élethez, hogy munkavállalóként rákényszerül-e az ember a munkavégzés vállalására, illetve hogy a törvényeink rákényszerítik-e a munkaadókat arra, hogy vasárnapi munkavégzés esetén extra magas bérpótlék járjon a munkavállaló részére. De sajnos a mostani politikai vita nem erről szól.

A mostani vita ugyanis egy nagy hülyeség. (Bizonyos szempontból marhaság. Álvita. Vakvágány. Pótcselekvés.)

A magát nemzeti együttműködőnek hazudó kormány bevezette izomból úgy, hogy nem szerepelt ez semmilyen előzetes programban, ígéretben. Úgy, hogy nem kérdezett meg erről senkit. Úgy, hogy nem folytatott le előzetes hatástanulmányokat. Úgy, hogy még a pénzügyminiszter is tagadta a bevezetése előtt két nappal. Sürgősséggel.

Lássuk be, ennek nem így kéne mennie.

Aztán jött az ellenzék: ebbe – csak ebbe – kapaszkodva próbált népszavazást kierőszakolni. Mintha ez lenne a legfontosabb.

A legfontosabb, hogy az alaptörvényünk és vele a népszavazásról szóló törvényünk is úgy vacak, használhatatlan bóvli, ahogy van. Ez ellen értelme lenne minden tömegmegmozdulásnak – ehhez persze előbb meg kellene értetni valahogy a néppel, hogy ezek a szabályozások miért nonszenszek, és miért jelentik a nép jogainak a csorbítását, ebből következően miért lesz nekünk ezektől rosszabb az életünk. (Ez a feladat már nem megy.)

Nem, ehelyett szépen sorban állunk, mint a jó gyerek, és nyafogunk a kopaszok miatt, mint az óvodában, csak nem „jaj, elvette a vödrömet”, hanem „jaj, odébblökött”. (Csak úgy mondom: Orbán a kordonbontáshoz nem állt sorban annak idején, hanem föltűrte az ingujját, a tenyerébe köpött és nekilátott.)

Most meg győzelmi jelentéseket ír kormányoldal-ellenzék egyaránt.

Utálni fogom a következő heteket, mert megint erről a hülyeségről lesz szó. Hogy ki győzött. Hogy ki „uralja a pillanatot”. Pedig ez nem az én ügyem.

Ha lehet vásárolni, annak örülök. Ha nem, annak. Ha arra van kötelezve a felebarátom, hogy mindenképpen dolgozzon, amiatt szomorkodom. Ha dolgozna, de nem teheti, amiatt.

Annak viszont egyáltalán nem örülök, hogy az igazán fontos és sürgős dolgokkal még mindig nem foglalkozunk. Meg még mindig nem. És még továbbra sem. Pláne, hogy nem zavarunk el minden gonosztevőt a hatalomból. Elég lenne csupán a gonosztevőket. Akár vasárnap. Akár most vasárnap már.

23.jpg

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arrajutottam.blog.hu/api/trackback/id/tr938588448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tralalala 2016.04.11. 21:30:17

A LANGYOSAKAT KIKÖPI AZ ÚR!
:D
Na jó, viccet félretéve, ez valóban egy korrekt hozzáállás.

panelburzsuj 2016.04.11. 22:19:19

"Mintha ez lenne a legfontosabb." - írod.

index.hu/velemeny/2016/04/11/az_igazan_fontos_dolgok/

Én úgy saccolnám, hogy a "kormányzat" - amelynek alapból elég ügyesen szokta kiszimatolni az Igazán Fontos Dolgokat - itt azért nem érezte meg a Dolog valós súlyát, mert személy szerint régen és teljesen elszokott már a nap-mint-nap kötelező melótól. Ők akkor csinálnak maguknak "vasárnapot", amikor épp szükségük van rá. Engedélyért sorszámot húzva malmozni - aztán még le is csúsztatni a kieső órákat? Vagy pláne szabit kikunyerálni és elpazarolni? Meg hogy a családot tényleg csak vasárnap lehet összegereblyézni egy lazább, gusztálósabb "tartóscikk"-vásárláshoz, mert hétközben mindenki reggeltől estig "röghöz van kötve"?

Ezt tényleg csak "kutatásból" tudták volna kiókumlálni - annyira nem érinti őket.

Ez persze nyilván csak egy szelete a képnek - de úgy érzem, hogy jellemző szelete.

Reszelő Aladár 2016.04.11. 23:55:35

Azzal egyetértek, hogy a vasárnapi shopingolástól nem változik meg az élete senkinek. Viszont az Alaptörvénytől sem.
A ellenzék talált egy gumicsontot az internetadó óta. Akkor 700 Ft ért mentek az utcára, most a vasárnapi munkavégzésért/bevásárlásért. Nem nagy ügy. Így bevárdorlás lesz megint a téma és ismét a kormány adogat. A pedagógusbuli harmatgyenge, főleg ha az érintettek végre meg is akarnak egyezni. Egy sztrájk csak addig szimpatikus, amíg az ellenfél tárgyalni sem hajlandó. Ha viszont a sztrájkoló a tátgyalást is bojkottálja elfogyhat a levegő. Puklinak marad az éhségsztrájk, csak rajta ne kapják, hogy lenyúlt egy párizsizs zsömlét az iskolabüféből. Ha megunta mehet Nagy-Navarro mellé remetének.
Megint a Fidesznél a poén.

panelburzsuj 2016.04.12. 00:09:21

@Reszelő Aladár:
Ha kicsit hunyorítva megfigyeled, a magyar "közéletben" nem az ellenfél csapdáiba szokás besétálni, sokkal népszerűbb a magaásta verembe esés.

Gyurcsány volt eddig ennek a legnagyobb virtuóza - de a netadó meg a boltzár is felköp-alááll módszerrel működött.

És a Fidesz kormányon elég sok akciót tojt ahhoz, hogy némelyik utólag zápnak bizonyuljon.