Arra jutottam...

köz+gondolkodás

A halálbüntetés ezért nem megoldás

2015. április 30. 14:26 - csonka balázs

A büntető törvénykönyv létének célja a megelőzés. Azért alkotta meg a társadalom a kellő szigorral, hogy a törvényi fenyegetettség tartsa távol a lehetséges bűnelkövetőket attól, hogy a társadalomra veszélyes cselekményekbe ártsák magukat.

Ez csak akkor működik, ha nem csupán a fenyegetettség súlyos, hanem a kiderülés és elfogás is valószínű. Számtalan írás foglalkozik annak a statisztikai elemzésével, hogy önmagában a törvényi fenyegetettség súlyosítás nem jár a bűnözés csökkenésével.

Ennek belátására legjobb az iskolai puskázás mindannyiunk számára érthető példája.

Általában a tanárok azt mondják, hogy aki puskázik, és lebukik vele, az elégtelent kap. Ennél jobban nem lehet büntetni a puskázást. Van azonban olyan tanár is, aki ha észreveszi a puskázást, akkor elveszi a puskát, és elsőre csupán figyelmezteti a nebulót.

Ha azonban a tanár a dolgozatírás közben tíz-húsz percre elhagyja a termet, esetleg ez ismert szokásává is válik, akkor a puskázás csúnyán elharapódzik. Legsúlyosabb büntetés ide vagy oda.

A puskázás elterjedtsége tehát nem attól függ, hogy kivégzik-e az illetőt, hanem attól, hogy mekkora az esély a lebukásra. Tapad-e rá a tanár sas szeme.

Lefordítva:

A bűnözés visszaszorítása érdekében a legfontosabb az lenne, hogy a rendőrséget erősítsük, tegyük jelenlévővé, hatékonnyá, megbízhatóvá, erősítsük a szakszerűségét, a felszereltségét, a magabiztosságát. Támogassuk a vagyon és életvédelem egyéb eszközeit. Becsüljük és fizessük is meg a békénk és biztonságunk őrzőit. Magas színvonalon oktassuk őket. Bízzunk meg bennük! Szervezzünk jó polgárőrséget, vegyünk részt abban, és támogassuk az egyéb efféle (törvényes) szervezeteket.

No persze egyrészt pénzbe, másrészt időbe kerül (míg beérik). Semmiképpen nem hirtelen válasz a bajokra. (Ahogy ma fideszelemzőül mondanánk: nincs benne kommunikációs innovatív termék.)

A halálbüntetés léte kevésbé számít. Bent a trafikban sem akkor érzed magad nagyobb biztonságban, hogy létezik a halálbüntetés, sokkal inkább akkor, ha rendes a közvilágítás, az utcáról belátni, és éjjel is időnként arra kanyarodik egy rendőr vagy polgárőr autó.

A mai magyar politikában viszont nyugodtság, higgadtság nincs: most mindig hirtelen válaszok kellenek, még az sem baj, ha ezek fölfújható műanyagválaszok is. Ezért vállalja a kérdéses koma a gyors marhaságotbeszélést inkább, mint a nyugodt elgondolkodó megnyilvánulást, higgadtságra intést. Soha ne higgyetek egy kapkodó politikusnak!

...

[Akkor lenne a halálbüntetés a megoldás, ha a cél nem a társadalom hatékonyabb védelme lenne, hanem ha szeretnénk egy olyan kollektív perverz hatalmi tudatot a markunkban tudni, hogy bizonyos esetben a rossz emberek jogszerűen leölhetők. Ez az érzés az általános (isteni) erkölcs legmagasabb rendű megingathatatlan tudatától mindannyiónkat kissé távolítana.]

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arrajutottam.blog.hu/api/trackback/id/tr677415606

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Csonka Balázs: A halálbüntetés ezért nem megoldás 2015.04.30. 20:26:01

Bent a trafikban sem akkor érzed magad nagyobb biztonságban, hogy létezik a halálbüntetés, sokkal inkább akkor, ha rendes a közvilágítás, az utcáról belátni, és éjjel is időnként arra kanyarodik egy rendőr vagy polgárőr autó.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

==T== 2015.04.30. 19:18:45

"A büntető törvénykönyv létének célja a megelőzés."

Ezt honnan veszed?

A büntető törvénykönyv célja a bűncselekményt elkövető személyek megbüntetése.

A büntetésnek több, együttes célja van:
- elrettenés (ha tetszik megelőzés)
- a társadalom védelme a bűnelkövetőktől
- megtorlás

Mindegyiknek megvan a maga szerepe.

Szó nincs arról, hogy kizárólag a megelőzés lenen a szerepe, ez egy liberális butaság.

"Ez csak akkor működik, ha nem csupán a fenyegetettség súlyos, hanem a kiderülés és elfogás is valószínű"

Racionális "játékosok" esetén a "játék" értéke a valószínűség és a potenciális veszteség szorzata.

"Ennél jobban nem lehet büntetni a puskázást. "

De igen, jobb egyetemeken a puskázás fegyelmi vétség, és ugrik az illető féléve.

"A bűnözés visszaszorítása érdekében a legfontosabb az lenne, hogy a rendőrséget erősítsük, tegyük jelenlévővé, hatékonnyá, megbízhatóvá, erősítsük a szakszerűségét, a felszereltségét, a magabiztosságát. "

A bűnelkövetők igen masszív hányada bűnismétlő/visszaeső, mondhatni bűnöző életmódot folytató személy. esetükben a a legfontosabb az lenne, hogy igen vastagon fogjon az ítélet során a bíró tolla.

A halálbüntetésről.

Bizonyos bűncselekmények elkövetőiről elmondható, hogy alkalmatlanok arra, hogy a társadalom törvénytisztelő tagjaival együtt éljenek, és életük végéig potenciális veszélyt jelentsenek rájuk.
Az ilyen emberek esetében két szóba jöhető büntetés van: tényleges életfogytiglan és a halálbüntetés.

Tényleges életfogytiglan esetén az elítéltnek nincs többé vesztenivalója, emiatt élete végéig fokozott veszélyt jelent minden vele érintkezésbe kerülő személyre (fegyintézet személyzete, rabtársak), ráadásul tartása is rendkívül sokba kerül.

Bizonyos bűncselekményeknél, megfelelően erős bizonyítottság mellett igenis helye van a halálbüntetésnek.

Szándékos emberölés (nem önvédelem), vagy annak kísérlete/előkészülete (ha nem az elkövető szándéka miatt hiúsult meg), hazaárulás, emberkereskedelem súlyos, az áldozat életének teljességét befolyásoló csonkítások.

Ami az isteni erkölcsöt illeti, a Bibliábában nem igazán vannak halálbüntetést tiltó részek, sőt, az Ószövetségben vanank kifejezetten ezt pártoló passzusok is.

De pl. a Krisnások is halálbüntetés pártiak, mert hitük szerint főbenjáró bűn esetén így enyhülhet az elkövető következő életbeni szenvedése.

csonka balázs 2015.04.30. 21:15:22

@==T==: Kedves T! Ön igen alapos, ezt respektálom.

A büntető jogszabályok törvényileg dekralált célja
- a generál prevenció (társadalmi megelőzés);
- a speciál prevenció (az egyéni visszaesés megakadályozása és lehetőségnyújtás a társadalomba való visszailleszkedésre);

tudományosan dekralált célja:
- az elkövető elszeparálása (lehetőség szerint amíg meg nem javul);
- és a társadalom elszeparálása (hogy ne a társadalom, hanem a bíróság ítélkezzék – Bibó).

A megtorlás NEM célja a büntető anyagi és eljárási jogszabályoknak, ez kifejezetten tiltott (bár azt szívesen belátom, hogy a bírók egy része sem gondolja így)!

„Liberális butaság” – mondja ön. Ez nem racionális érv, egy vitában ezzel nem tudok mit kezdeni. Nem az. (Egyébként miért liberális?)

Egyetemeken fegyelmi. Rendben, elfogadom. Én a példámat az ÁLTALÁNOS iskolából vettem (vö: „mindannyiunk számára”), egyszerűen azért, mert az én példám ÁLTALÁNOS és egyszerűsítő. (Lássuk be, hogy egy ilyen blogban röviden, és lehetőleg célratörően kell fogalmazni.) De igaz az ön érvelése, régen körmös is volt például.

Bűnismétlő, visszaeső. Lehetne elemezgetni azt, hogy miért. Többek között azért is, mert részt vettek korábban a BV-akadémián (szakzsargon: a büntetésvégrehajtási intézetekben a bekerülők „szakmát” tanulnak a bentiektől). Ennek elkerülésére számos program lehet, ígérem, egyszer írok erről egy bejegyzést.

Önmagában az, hogy „vastagabban” fog a bíró tolla, nem sokat ér, ha nincs korszerű reszocializálási program. Ha valaki mondjuk rablásért ül 5 évet, akkor ehhez képest az 5 év 3 hónap szinte semmit nem számít. Az többet számítana, ha az 5 év alatt több szakmát tanulna ki, többet dolgozna, lenne lehetősége például pénzt keresni és kifizetni a sértettnek okozott károkat.

„Bizonyos bűncselekményeknél, megfelelően erős bizonyítottság mellett igenis helye van a halálbüntetésnek.”

Nem fogadom el a vitában, mert ez azt jelentené, hogy más bűncselekményeknél elég lenne a gyenge bizonyítás is. Nem: MINDEN ELÍTÉLÉSNÉL törvényi kötelezettség a tudományos megalapozottságú (matematikai megfeleltethetőségű) bizonyítás – hiszen elvileg bárki kerülhet bíróság elé ártatlanul elvileg bármilyen bűncselekménnyel. Egy vitában az, hogy „igenis”, sajnos általam nem fogadható el érvként. Ha a mondandó lényege az (lenne), hogy az erkölcsi ízlésünk különböző (de gustibus non est disputandum), akkor azt elfogadom/elfogadnám.

"Hazaárulás". Az 56-ban vagy a nyilasuralom alatt elkövetett "hazaárulás" évekkel később lehet hősiesség is!

Halálbüntetés csonkítás esetén? Ez még a tálió-elven is túlmutat! Ezzel hadd ne vitatkozzak, már csak azért se, mert a hozzászólásból levezethető, hogy egy "erősen bizonyított" csonkítás esetén lehetne halállal lakolni, míg egy "gyengén bizonyított" emberölés esetén ez megúszható lenne.

(Érdekességként mondom csak, hogy az új, Fidesz által meghozott Btk az emberölés előkészületi alakzatát 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, míg ön rögtön halálbüntetésig is jut.)

A Bibliával e vitában nem kívánok foglalkozni (máskor szívesen), mert a tízparancsolatban ugyebár szerepel a ne ölj! A Bibliából e vitában minden kiolvasható – és az ellenkezője is.
Ugyanezen szempontból a krisnások érvrendszere sem döntő. (Szívesen meghallgatom.)

E blog pusztán egy jól felfogható és könnyen magyarázható modellt mutat arra, hogy a súlyosítás önmagában nem megoldás.



Haladóknak: halálunk után isten ítél, és a bűnözőket a pokolra küldi. Nyilvánvalóan a le nem bukott gyilkost is. De mit tesz a halálbüntetésben részesített bűnözővel? A pokol enyhébb bugyrába kerül? Vagy ez a bűn már levezekelődött a kivégzéssel? Juthat a mennybe is?

csb

==T== 2015.05.01. 00:39:19

@csonka balázs: Mivel este van, csak sebtében válaszolok.

"Ez nem racionális érv"

Arra sincs racionális érv, miért ne lehetne egy bűncselekménynek megtorló funkciója.

"az elkövető elszeparálása (lehetőség szerint amíg meg nem javul); "

Az emberi szocializáció szakaszos, és sajnos bizonyos dolgok már gyerekkorban eldőlnek. A jó és rossz/helyes/helytelen megítélésének képessége a pszichológia szerint valamikor 4 és 6 éves kor között. Vagyis a megjavulás lehetősége elítélt - javarészt alulszocializált - bűnözők körében minimális, szinte csak az alkalmilag butaságot csináló embereknél lehetséges.

Ami esetleg működhet, az a további büntetéstől, a társadalom megvetésétől való félelem, ebben az esetben viszont a büntetésnek elrettentő erejűnek/mértékűnek kell lennie.

"Ha valaki mondjuk rablásért ül 5 évet, akkor ehhez képest az 5 év 3 hónap szinte semmit nem számít. Az többet számítana, ha az 5 év alatt több szakmát tanulna ki, többet dolgozna, lenne lehetősége például pénzt keresni és kifizetni a sértettnek okozott károkat."

Jómagam gyakran olvasok vidéki megyei internetes magazinokat, mint pl. baon.hu, heol.hu, teol.hu, szon.hu, szoljon.hu, stb.

Ezeket böngészve ugyanis reálisabb kép kapható a magyar valóságról. Pl. arról, hogy az Ön által említett 5éves büntetés rablásért sajnos nem reális. Több bűnűgyi cikkben is olvastam olyan esetről, hogy az ismertetett eljárásban a delikvens kapott mondjuk 2 évet, miközben már 22-szer (nem elírás) volt büntetve.

Aajnos a magyar bíróságok - néhány esetet leszámítva - hihetetlenül vékonyan mérik a büntetést.

Gondoljuk pl. az Ivan Pesic-et vesén szúró Sztojka Ivánra. Az áldozat életét csak a szinte azonnali orvosi beavatkozás mentette meg - Marian Cozmáét az sem.A másodfokon eljáró bíró ezt - figyelembe véve, hogy Marian Cozma meggyilkolásában is segédkezett - a wiki szerint "3 rendbeli testi sértés bűntette kísérlete (két esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédkén)"-ként kezelte, és 8 évvel jutalmazta. Jellemző, hogy a másik két elkövető - akik ténylegesen öltek - megúszta 18-18 évvel.

Visszatérve a példájához, a rablás az ugyebár súlyosabb a lopásnál, mivel erőszakkal párosul, ilyen esetekben nem 5, hanem inkább 15 évről kéne indulni...

Ami a bizonyítást illeti, léteznek bizonyos kemikáliák, az úgynevezett igazságszérumok, amik bizony nagyon alkalmasak lennének komoly ügyek pontos felderítésére. Kár, hogy az igazságszolgáltatásban nem használják, pedig az igazságszolgáltatás lényege az igazság kiderítése kéne hogy legyen.

"Halálbüntetés csonkítás esetén?"

Igen. Az az elkövető, aki mondjuk nyomorékká ver valakit (pl. pár héttel ezelőtti ügy, amikor úgy összevertek valakit, hogy szó szerint kiesett a szeme és megvakult) vagy pl. az a strici, aki a többi lány elrettentése céljából levágta egy tőle megszökő prostituált lábát emberileg semmivel sem alávalóbb, mint egy gyilkos.

Az emberölés előkészülete is oylan dolog, hogy tudni kell, miért csak előkészületi fázisig jutott el az illető. Ha önszántából állt el a bűncselekménytől, az nyilván enyhébb eset. De ha pl. valakit mondjuk már fegyver/méreg, stb. beszerzése után a rendőrség kapcsolt le egy komolyabb vérengzés előtt, akkor ott már helye van a vasszigornak.

""Hazaárulás". Az 56-ban vagy a nyilasuralom alatt elkövetett "hazaárulás" évekkel később lehet hősiesség is!"

Lehet. De attól még az adott pillanatban hazaárulás.

A Biblia ugyebár valamivel hosszabb, mint a Tízparancsolat, és abból kb. világos, hogy a a "ne ölj" az alapvetően az ártatlanokra vonatkozik. Hisz később a Mózesi törvényekben kifejezetten halállal büntetendőnek neveznek meg egy csomó dolgot (még a szombatszegést is). Ráadásul van még másik 9 parancsolat is, és az említett "csak" az ötödik/hatodik.

"Haladóknak: halálunk után isten ítél, és a bűnözőket a pokolra küldi. Nyilvánvalóan a le nem bukott gyilkost is. De mit tesz a halálbüntetésben részesített bűnözővel? A pokol enyhébb bugyrába kerül? Vagy ez a bűn már levezekelődött a kivégzéssel? Juthat a mennybe is?"

Ez sem így van. A mennyország vagy pokol kérdése a Krisztusban való hiten múlik.

"Senki sem juthat el az Atyához, csak általam"(Jn 14,6)
"Mindazt aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van."(Mt. 10,32)

A halálraítéltnek a kivégzéséig van ideje - ha szükséges - megtérni, és megbánni bűneit. Nem is példanélküli - lásd az egyik lator Jézus mellett. Ebben az esetben Krisztus keresztáldozata érte is volt (ezért ő a Megváltó, aki magára veszi a világ bűneit. Pontosabban azokét, akik hisznek Őbenne).

Lehet, hogy ez nem volt a legösszeszedettebb válasz, de késő van:)

Jules Verne (törölt) 2015.05.01. 21:52:12

"Akkor lenne a halálbüntetés a megoldás, ha a cél nem a társadalom hatékonyabb védelme lenne, hanem ha szeretnénk egy olyan kollektív perverz hatalmi tudatot a markunkban tudni, hogy bizonyos esetben a rossz emberek jogszerűen leölhetők."

Tömény marhaság. Írhattál volna valami másról is, amihez például értesz is.

Hamvas Hugó, a TANÁR ÚR!! 2015.05.01. 22:45:14

"A büntető törvénykönyv létének célja a megelőzés."

Megdöntendő paradigma.
Szarháziak (kegyetlen gyilkosok) estében nem kell semmit megelőzni, helyre kell állítani az erkölcsi rendet.

zsoltix 2015.05.01. 23:36:33

Elég szar világ az, ahol csak a büntetés az egyetlen visszatartó erő a faszságok elkövetésétől.

miketbeszéltek 2015.05.02. 00:17:57

A büntető törvénykönyv célja nem csak a prevenció, hanem a társadalmi igazságosság gyakorlása. A jó cselekedeteknek jutalmat kell érdemelni-megbecsüléssel: fizetéssel, prémiummal, kitüntetéssel,-a rossz cselekedeteknek pedig büntetést. A büntetés mértéke kifejezi a társadalom értékítéletét. A Biblia alapján pld. éppen azért "kell ember által vérét ontani az embervért ontónak", mert "Isten a saját képére alkotta az embert". Tehát pontosan a gyilkosok halálbüntetése fejezi ki az emberi élet értékelését, védelmét! Ha egy társadalom jogrendje pld. 5 év humánus börtönbüntetéssel ítél egyenértékűnek egy szándékos gyilkosság általi élet-kiontást (miközben a gyilkosnak kártérítést ítélhet meg Strasbourg az emberi jogai megsértéséért-az valójában az emberi élet értékének a ledegradálása. Talán nem véletlen, hogy a gyilkosok ilyen képmutató élet-védelme általában együtt jár az emberi magzatok élethez való jogának a totális sárba tiprásával.

bbrrr 2015.05.02. 07:39:15

A halálbüntetés nem gyilkosság, ahogy például a vagyonelkobzás sem lopás/rablás. Vagy a másik, mai szemmel a válás nem házasságtörés.

Milyen világ az, ahol az elkövetőnek joga van, az áldozatnak pedig csak esélye

Brannagh · http://studiolum.blog.hu 2015.05.02. 08:20:10

"A büntető törvénykönyv létének célja a megelőzés."

Én egyetértek. Személy szerint egy olyan világban szeretnék élni, ahol nincs bűnözés, és valószínűleg ezzel még jó sokan így vannak. Ha ezt általánosan elfogadott társadalmi célnak tekintjük, akkor logikus, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a célnak megfelelően kell kialakítani. Főleg, mert a Btk. nem csak a bűncselekmények és büntetések leírásából áll (Különös rész), hanem ott van az Általános rész is, ami szerintem elég jól láthatóan a (további) bűncselekmények elkövetésétől való eltérítését (és nem igazán az elrettentést) célozza.
Persze a fenti utópia eléréséhez önmagában a Btk. kevés, az inkább csak egy eszköz a sok közül, ráadásul a sor vége felé.

Mr. Waszabi 2015.05.02. 09:00:35

Ámbár nem vagyok jogász, pusztán emberi értelemmel közelítve néhány, ma rendelkezésre álló info alapján, sztem pont nem időszerű a halálbüntetés.
A rendőrség, ügyészség és bíróság munkájáról egyre gyakrabban derül ki, hogy hanyag, vagy egyenesen részrehajló, önkényes, sőt, többnyire csupán teljesítménycélok vezérlik. Vagyis nem az igazságszolgáltatásban érdekeltek, csupán, hogy statisztikájukat javítsák, azaz minél több esetben találjanak elkövetőt, és azt elítéljék. Az szinte már mellékes, hogy a valódi elkövető nyakába varrják-e az ügyet vagy csak valakiébe, akire rá tudják kenni. Ez nem igazán magnyugtató akkor sem, ha valakit ártatlanul elzárásra ítélnek, és utóbb meg lehet változtatni az ítéletet, fel lehet menteni. De ha ilyen mechanizmusok mentén halálra ítélnek valakit, és azt végre is hajtják, nos, az esetben revízíóra nincs már lehetőség. Ilyen hatékonyság mellett sztem nem időszerű a halálbüntetést favorizálni.