Arra jutottam...

köz+gondolkodás

A háború és a gyűlölet ellen 

2016. július 19. 01:13 - csonka balázs

- zöld energiával a békéért

Társadalmunk meghatározó arányban a fosszilis energiára (olajra, gázra, szénre) épül. Lazán számolva nagyjából mintegy száz éve. Az emberiség ezt megelőző (mondjuk) negyvenezer éve azonban azt bizonyítja, hogy lehet másképp: nem olajalapú (zöld) társadalomban is élni.

Szíriában néhány éve a nagyhatalmak, a feltörekvő közép- és kishatalmak, valamint ezek cégei a kőolaj és a földgáz megszerzéséért illetve a fizetőképes nyugati társadalomhoz való szállításáért állnak háborúban egymással. Nem honvédő és nem területszerző háborúk ezek, mint régen, hanem háborúk állami cégek érdekeiért. Százezres nagyságrendű civil és nem civil halottakkal évente. A háborús területekről pedig – látjuk – milliószámra menekülő emberekkel.

(Bizonyos értelemben a történelem igazságosan visszaveszi, amit korábban igazságtalanul és aránytalanul adott: az elmúlt korok nagy történelmi nyertesei, a fehér nyugati társadalom megszenvedi a lenézett, emberszámba sem vett, kiszipolyozott keleti társadalmak nyomását, amivel nem képes a jelenben mit kezdeni.)

A menekültek nyomán összetűzésbe kerülünk önmagunk értékeivel és elhagy minket a józan ész.

Ki az az épeszű ember, aki szerint nem lehet joga bárkinek az életveszélyből elmenekülnie? Ha az életveszély közvetlen és másképp el nem hárítható, akkor természetesen azonnal, feltétlenül, bárhová? Aki ezt tagadja, az tagadja mindazt, amiért ember az ember.

Persze a tapasztalat, a humán etológia csoport-önvédelmi alapelvei és a történelmi leckék mind arra figyelmeztetnek, hogy a menekülteknek nem helyes itt lenniük. (Itt alatt Európát értek e szövegben.) A kulturális különbségek okán, amelyek elválasztanak, nem kellene itt lenniük, de az élethez, a túléléshez való elidegeníthetetlen joguk, és a miránk kötelező felvilágosult (de Krisztus által is hirdetett) szolidaritás szerint (ha már máshol nem lehetnek) azonban mégis.

Ez a kognitív disszonancia egyeseket gondolkodásra, másokat (a szellemileg gyengéket vagy resteket) gyűlöletük elszabadítására sarkall. Ez utóbbiaknak gazdag táptalajt jelent egymás biztatásán túl a háború fészkéből kikelt hiénák, a terroristák elszabadulása is.

Úgy éljük az éltünket, hogy ma neked és nekem, neki és nekik mindennapos, természetes érzés a levegőben keringő düh és a gyűlölet – őrült, szinte kéjes vágy az idegenek vagy idegennek hitt emberek elleni szóbeli és cselekvő agresszióra, az eltaposásra, a fizikai elpusztításra.

Hol vannak a békemozgalmak? Hol van Lennon, Gandhi, Einstein, Thomas Mann, Erich Kästner és Beethoven? Merre repül Picasso galambja? Hol vannak polgári humanisták? A hatvanas évek balos diákjai? Hol van a tüntető tömeg, amelyik Brüsszelben, Párizsban, Isztambulban, Berlinben, Moszkvában és Rijádban követelné a háború azonnali befejezését, a csapatok hazarendelését és a béketárgyalásokat? Az ENSZ békefenntartóinak Szíriába rendelését? (Az olcsó olaj és gáz tohonya ülepeket növeszt.)

Békemozgalmak az ottani békéért, magyarul azért (is), hogy a menekültek el se induljanak. 

A gyűlöletet ma az élet természetes (szinte komfortos) velejárójának tekintjük, mi több, sokunkat szintet éltet is – pedig ez a társadalom pusztulásának az alapja. Tudván tudnunk kellene, hogy vért, verítéket és könnyeket hoz.

Az egymás iránti gyűlölet el tudja, és el is fogja söpörni a mi közös Európánkat. Mert a menekültek ellen kialakult gyűlölet iránya meg fog változni és a békevágyók ellen fog irányulni. (Ha még ugyan nem irányul.) És akkor mindegy lesz, hogy az európai gyűlöli a szír menekültet, vagy az európai gyűlölködő gyűlöli majd a békevágyó másik európait.Még az is mindegy lesz, hogy te éppen melyik oldalon állsz.

De hiszen tudjuk ezt mind. 

Nos, nem kevesebbet állítok, mint azt, hogy ha a társadalmunk nem olajalapú társadalom lenne, ez az őrület nem szabadult volna el, és nem röhögne minden nap a képünkbe. Nem határozhatná meg a napjainkat. Nem mérgezné meg a kapcsolatainkat. Nem ölné meg a kultúránkat. Nem nyomorítaná a gazdaságunkat.

A nem olajalapú társadalom zöld energiára épít.

A zöld energiát helyben kell vízerőművekkel, szélerőművekkel, naperőművekkel előteremteni, és dolgozni a további megújuló, fenntartható energiaforrások megtalálásán. A zöld energiát nem kell szállítani, nem alakul ki kiszolgáltatottság, nagyhatalmak által uralt monopólium. A zöld energia könnyen kiaknázhatóan és helyben elérhető a Föld bármely emberlakta vidékén. Bár vannak technológiai gondok vele, de a zöld energia nem kevesebbet tesz, mint megszüntet minden olaj- és gázalapú háborút és gyűlöletet. Ha a mobiltelefon, mi több: okostelefon technológiáját néhány év alatt minden emberlakta vidékre el lehetett vinni, a zöld energia technológiáját is el lehet.

Még messze vagyunk attól, hogy a gáz és az olaj elfogyjon. De tudjuk mind, hogy efelé robogunk. Ahogy fogy majd, úgy lesz a gyűlölet kegyetlenebb (mi magunk fogjuk akarni), a háborúink pusztítóbbak és mind közelibbek.

A zöld energia a béke, így a jövő egyetlen záloga. Javaslom követelni.

 

23.jpg

9 komment
süti beállítások módosítása